Zsolt 44-45
Zsolt 44
1
Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása.
2
Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
3
Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
4
Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
5
Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
6
Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
7
Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
8
Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
9
Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. Szela.
10
Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
11
Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
12
Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
13
Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
14
Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
15
Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
16
Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
17
A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
18
Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
19
Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
20
Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
21
Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
22
Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
23
Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
24
Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
25
Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
26
Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk. (Psalms 44:27) Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!
Zsolt 45
1
Az éneklőmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesről.
2
Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: művem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.
3
Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon, azért áldott meg az Isten örökké.
4
Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsőségedet és ékességedet.
5
És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelidségért és jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.
6
Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.
7
Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálczája a te királyságodnak pálczája.
8
Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.
9
Mirrha, áloe, kácziaillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged.
10
Királyok leányai a te ékességeid; jobb kezed felől királyné áll ofiri aranyban.
11
Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát.
12
Szépségedet a király kivánja; hiszen urad ő, hódolj hát néki!
13
Tyrus leánya is, a nép dúsai, ajándékkal hizelegnek néked.
14
Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája.
15
Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szűzek vonulnak utána, az ő társnői; néked hozzák őket.
16
Bevezetik őket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.
17
Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed őket fejedelmekké mind az egész földön. (Psalms 45:18) Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékről nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek!
Róm 12
1
Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.
2
És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.
3
Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint a hogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, a mint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét.
4
Mert miképen egy testben sok tagunk van, minden tagnak pedig nem ugyanazon cselekedete van:
5
Azonképen sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai vagyunk.
6
Minthogy azért külön-külön ajándékaink vannak a nékünk adott kegyelem szerint, akár írásmagyarázás, a hitnek szabálya szerint teljesítsük;
7
Akár szolgálat, a szolgálatban; akár tanító, a tanításban;
8
Akár intő, az intésben; az adakozó szelídségben; az előljáró szorgalmatossággal; a könyörülő vídámsággal mívelje.
9
A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz.
10
Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek.
11
Az igyekezetben ne legyetek restek; lélekben buzgók legyetek; az Úrnak szolgáljatok.
12
A reménységben örvendezők; a háborúságban tűrők; a könyörgésben állhatatosak;
13
A szentek szükségeire adakozók legyetek; a vendégszeretetet gyakoroljátok.
14
Áldjátok azokat, a kik titeket kergetnek; áldjátok és ne átkozzátok.
15
Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal.
16
Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban.
17
Senkinek gonoszért gonoszszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember előtt.
18
Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek.
19
Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr.
20
Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjuhozik, adj innia; mert ha ezt míveled, eleven szenet gyűjtesz az ő fejére.
21
Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg.