Péld 13-15
Péld 13
1
A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
2
A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
3
A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
4
Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
5
A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.
6
Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.
7
Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
8
Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
9
Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
10
Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
11
A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti azt.
12
A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
13
Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
14
A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
15
Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
16
Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.
17
Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
18
Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
19
A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
20
A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
21
A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.
22
A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
23
Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
24
A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.
25
Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.
Péld 14
1
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
Péld 15
1
Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
2
A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
3
Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
4
A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
5
A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
6
Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
7
A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
8
Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
9
Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
10
Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
11
A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.
12
Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
13
A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
14
Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
15
Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.
16
Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
17
Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.
18
A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.
19
A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
20
A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
21
A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
22
Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
23
Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
24
Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.
25
A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
26
Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
27
Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
28
Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
29
Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
30
A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
31
A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
32
A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
33
Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.