Péld 16-18
Péld 16
1
Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4
Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6
Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9
Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10
Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
11
Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
12
Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
13
Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
14
A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15
A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
16
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
18
A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19
Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20
A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21
A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22
Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24
Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25
Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
26
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
28
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29
Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30
A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32
Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33
Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
Péld 17
1
Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4
A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5
A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8
Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9
Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10
Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13
A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14
Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
15
A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17
Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18
Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19
Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20
Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21
A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23
A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25
Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
26
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27
A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
28
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Péld 18
1
A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
2
Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
3
Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
4
Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
5
A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
6
A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
7
A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
8
A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
9
A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
10
Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
11
A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
12
A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
13
A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14
A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
15
Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16
Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
17
Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
18
A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
19
A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
20
A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
21
Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
22
Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
23
Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
24
Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.